VOJTA terápia

VOJTA TERÁPIA / VOJTA módszer

A posztúra (testtartás) és a mozgatóapparátus zavara, főként, amikor az agy funkcionális zavarával társul, gyakran hosszú évekig tartó bonyolult beavatkozást igényel. A legjobb eredmény elérésének érdekében, korai terápiás beavatkozásra van szükség. A Vojta terápia segítségével a mozgászavarokat már újszülött kortól sikerese lehet kezelni. A Vojta terápia elvét, az úgynevezett reflexlokomóciót V.Vojta neurológus professzor fejlesztette ki 1950 és 1970 között. Napjainkra elválaszthatatlan részévé vált a modern fizioterápiának az ortopédiai, a neurológiai és a gyermekrehabilitációnak.

Vojta professzor megfigyelte a cereblaparetikus gyerekeken, hogy terápia közben különböző jól meghatározott pozíciókban a páciensek törzsén és végtagjain nem tudatos, ismétlődő motorikus reakciók váltódnak ki. Ezek az aktivált mozgások magukba foglalják a helyváltoztatás (lokomóció) összes elemét. Ezek alapján Vojta arra a következtetésre jutott, hogy cerebrálparesis egy funkcionális blokád a mozgásfejlődés folyamatában, mely be is bizonyosodott egészséges újszülöttek vizsgálatával, mivel a reflexlokomóció kiváltható volt ezeknél a csecsemőknél is.

Ez a megállapítás lehetővé tette egy szisztematikus, globális terápia kialakulását az agykárosodott csecsemők, gyermekek és felnőttek részére, továbbá egy korai diagnosztikai rendszer létrejöttét a csecsemők posztúrális és mozgásos elváltozásainak a felismerésére.

Napjainkban az oktató terapeutákat és orvosokat, akiket részben Vojta professzor képzett ki, a Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) képviseli. Ez a társaság több mint 35 éve oktatja világszerte a terápiát gyógytornászoknak és orvosoknak egyaránt. Azóta a Vojta terápiával nagy sikereket értek el több ezer mozgásában és fejlődésében elmaradt csecsemőnél, gyereknél és felnőttnél.

A következőkben szeretnénk Önöket informálni a Vojta terápia alapelvéről és segítségükre lenni a terápia működésének megértésében.

Szerzők:

Dr.Friedemann Schulze – gyermekorvos, neurológus és pszichiáter, Erfurt / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) elnöke

Wolfram Müller – fizioterapeuta, Vojta-oktatóterapeuta, Siegen / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) alelnöke

Dr. Vaclav Vojta – a reflexlokomóció felfedezője, a Vojta terápia és diagnosztika kidolgozója. Dr.V.Vojta neurológus és gyermek neurológus 1917. július 12-én született Mokrosukyban/Böhmen, a Cseh Köztársaságban, elhunyt 2000. szeptember 12-én Münchenben. 1968-ban Németországba emigrált, a Kölni Egyetemi Ortopédiai Klinikán és a Müncheni Gyermekklinikán dolgozott, valamint tanított a Prágai Karls Egyetemen. Számos tudományos elismerést kapott, többek között a Heine díjat, amely a legnevezetesebb kitüntetés az ortopédiában.

A kulcs: veleszületett mozgásminták

A Vojta módszerben a „normális” mozgások elsajátítása, mint a forgás, felegyenesedés és a járás elsődlegesen nem tanult, nem gyakorolt és nem tréninggel rögzült minták. A Vojta terápia az agy ingerlésével a „veleszületett, tárolt mozgásmintákat” aktiválja, és mint koordinált mozgást a törzs és a végtagok vázizomzatához szállítja. Az emberi felegyenesedés és helyváltoztatás egy egészséges gyermeknél az élete első évében spontán a rendelkezésre áll: a fogástól a forgáson, a négykézláb járáson keresztül egészen az önálló járásig. Ezek a veleszületett mozgásminták a központi idegrendszer, a posztúra (testtartás) és a mozgatóapparátus sérülésekor – függetlenül az októl – spontán csak részben érhetők el.

Az emberi helyváltoztatás mérföldkövei

Vojta kifejlesztette az úgynevezett „reflexes helyváltoztatást”, egy módszert, amin keresztül lehetővé válik a veleszületett mozgásminták hozzáférése, ha csak részlegesen is, azoknál az embereknél, akiknek a központi idegrendszere és mozgásszerve sérült. A gyógytornász a pácienst hátra, oldalra és hasra fekteti, a testen jól meghatározott reflexzónákat ingerel egy pontos irányú nyomással. Ez az ingerlés függetlenül az életkortól és a páciens akaratától két mozgás komplexet (együttest) vált ki: a reflexkúszást és a reflexforgást, melyek az emberi helyváltoztatás összes elemét tartalmazzák.

Az ingerlés hatása

Mindkét mozgás együttes tartalmazza a helyváltoztatási formák alapelemeit: az egyensúly automatikus irányítását (a testtartás automatikus irányítása-poszturális irányítás), a test gravitáció elleni felegyenesedését és a végtagok fázikus mozgásait (célirányos fogás és lépés). Feltételezzük, hogy ezeknek a mozgásoknak reflexszerű és ismétlődő kiváltásával egy szabad irányítású mozgást érünk el, vagy új utat építünk ki az idegrendszer hálózatában, ahol funkcionális blokád van az agy és a gerincvelő között.

VOJTA PRINCÍPIUM

Hatása: a mindennapi spontán mozgásban, amely nem tudatos izomaktivitást igényel, főként a gerincoszlop mentén, de a végtagoknál, lábfejnél, arcnál kiváltjuk, aktiváljuk a már ismert veleszületett mozgás együttest, így egy pozitív változást érünk el a testtartásban és a spontán mozgásban, javul a mozgásszervi betegségben szenvedő páciensek kommunikációja és a környezettel való kapcsolata.

Minél korábban, annál jobb

A Vojta terápia kortól függetlenül, születéstől idős korig alkalmazható, természetesen különböző terápiás célokkal:

  • a csecsemők központi idegrendszere alakulóban/fejlődésben van. Az agyi idegpályák gyakran blokkolva vannak, de alapjában véve rendelkezésre állnak. Az abnormális modellek akkor jelennek meg, amikor a csecsemő vizuális kapcsolatfelvétele, felegyenesedési és helyváltoztatási mechanizmusai elkezdődnek, de ezek a helyettesítő minták ebben a korban még nem rögzülnek.
  • a kisgyermekeknél, iskolásnál és a serdülőknél a terápia még befolyásolhatja az érési és növekedési folyamatokat.
  • felnőttnél első helyen áll a veleszületett minták újrafelhasználásának a lehetősége, melyek már egyszer rendelkezésére álltak, azzal a céllal, hogy lecsökkentse azokat a jelenségeket, melyek a fájdalom, a funkcionalitás és az erő elvesztéséhez vezettek.

A Vojta terápia – Tréning /edzés nélküli aktiválás

A Vojta reflexlokomóció három alappozícióból aktiválható: háton, hason és oldalt fekve. Hogy kiválthassuk a reflexmintákat, Vojta 10 reflexzónát írt le, melyek a testen és a végtagokon találhatók. A reflexkúszás és a reflexforgás kiváltásához szükségesek a reflexzónák összehangolása, a nyomás irányának és erősségének a kiválasztása. Egy másik fontos szerepet tölt be a végtagízületek hajlásszögének mértéke és az úgynevezett ellenállás. A terapeuta ellenállást gyakorol a megjelenő parciális mozgásmintákkal szemben. Például: reflexkúszásban a fej rotációjának fékezése és megtartása az ellenkező oldal felé. A fékezést követően az érintett testrésznek az izomtónusa növekedni fog izomrövidülés nélkül (izometria). Il módon a test távolabbi részeinek (has, hát, kéz, láb) izomaktivitása is erősödik.

A reflexkúszás

A reflexkúszás egy mozgás együttes, mely a helyváltoztatás minden elemét magába foglalja:

  1. meghatározott testtartási koordináció
  2. felegyenesedés gravitáció ellen
  3. a végtagok irányított fázikus mozgásai

Ezek az emberi helyváltoztatás alapmintái. A reflexkúszás kiinduló alap-helyzete: hason fekvés, a fej oldalra fordítva.

Egy alapelv – sok variáns

A reflexlokomóció bármikor előhívható. A három kiinduló helyzetnek (hason, háton és oldalt) több mint 30 változata létezik. Ezeket a zónák, az ellenállási pontok, az ízületi szögek illetve a nyomás irányának a megváltoztatásával kapjuk meg, így a terápia egyénre szabható, a páciens klinikai képéhez és a terápia céljához igazítható.

Újszülötteknél egy zóna aktiválásával az egész reflexkúszás kiváltható, nagyobb gyerekeknél és felnőtteknél már több zóna kombinálása szükséges.

A mozgás lefolyása egy úgynevezett keresztezett minta alapján történik, ahol a jobb láb a bal kézzel ellentétesen és egy időben mozog. Az egyik lábon és az ellenoldali kézen támaszkodik a törzs, és így a test előrehalad. A terapeuta egy megfelelő ellenállást alkalmazva extendálja a páciens nyaki gerincét. Ily módon felerősödik az egész test izomaktivitása, amely feltétele a felegyenesedésnek.

A reflexkúszás célja:

  • aktiválni a támasz és a vertikalizációs izomműködés mechanizmusát, mely szükséges a támaszhoz, a fogáshoz, a felegyenesedéshez, a járáshoz, valamint a végtagok fázikus mozgásához.
  • a hasizom, a légzés, a kismedencei izmok, a húgyhólyag és vastagbél záróizmainak az aktiválása
  • a nyelő mozgások aktiválása (fontos a rágási folyamatban)
  • a szemmozgások aktiválása

A reflexforgás

Kiinduló helyzete a háton fekvés, melyből az oldalfekvésen keresztül jut el a négykézláb járásig. Egy egészséges csecsemőnél ennek a folyamatnak egy része megfigyelhető spontán 6 hónapos korban, egy másik része a 8-9. hónapban. A Vojta terápia segítségével ezek a mozgások már újszülött korban is kiválthatóak. A reflexforgás különböző fázisai, háton és oldalt fekve terápiás céllal használhatók.

1.Fázis

Kiinduló helyzet: háton fekvés, a végtagok nyújtva. A mellkasi zóna ingerlésével (mely a 7/8 bordák között található) oldalfekvésbe érkezünk. A fej elfordítását a terapeuta a fejre gyakorlott ellenállással fékezi és irányítja.

Lényeges reakciók:

  • a gerincoszlop extensiója
  • az alsó végtagok flexiója csípőből, térdből és bokából
  • a lábak megtartása ebben a pozícióban, az alátámasztási felületen kívül
  • a felső végtagok előkészítése a jövőbeli támaszhoz
  • a szemek oldalirányú mozgása
  • a nyelési mozgások beindítása
  • a légzés amplitúdójának növekedése
  • a has izomzata koordinált, differenciált aktivitású

2.Fázis

Kiinduló helyzet: oldalfekvés. Olyan mozgásokat tartalmaz, melyek megtalálhatók a spontán forgásban, a mászásban és az oldalirányú járásban. A test az alkaron és a lábon támaszkodik. A végtagok mozgatják a testet a gravitáció ellen fel és előre. Az izomaktivitás az alsó karban a válltól, a könyökön keresztül eljut egészen a tenyérig, ezáltal megvalósul a tenyértámasz.

A mozgás akkor fejeződik be, amikor a forgás fázisa négykézláb járásba ér.

Lényeges reakciók:

  • flexiós és extensiós ellentétes mozgások a felső és alsó végtagokon, támasztási felület létrejötte az alsó vállon, amely továbbhalad a könyök és a tenyér irányába, valamint támasz az alsó csípőn, amely disztális irányba halad a térd felé
  • a gerincoszlop extensiója a reflexforgás egész folyamata alatt
  • a test megtartása oldalfekvésben gravitáció ellen.

A kezelést követően a páciens központi idegrendszerében a mozgásminták aktívak maradnak még egy ideig, így spontán hozzáférési lehetősége nyílik a mozgásmintákhoz, akár az egész nap folyamán, ha a terápiát naponta többször megismételjük. Így pozitívan befolyásolhatjuk a testtartást, a mozgásokat, az érzékelést és az észlelést.

Hatása: széleskörű

A Vojta reflexlokomóció mozgáslefolyása olyan alapmozgásos mintákat tartalmaz, melyek az egyén normális fejlődésében, testtartásában és mozgásaiban megtalálhatóan. Minden páciens egyénre szabott terápiát kap, az ő alapbetegségét, annak lehetőségeit és ellenjavallatait figyelembe véve. A Vojta terápia széles spektrumban használható, például: cerebrál paresis, a gerinc scoliosisa, csípő dysplasiak és luxációk esetén. Még a központi idegrendszer mozgászavarait, a felegyenesedési mozgásokat és kommunikációs képességeket is pozitívan befolyásolja, megváltoztatja.

A Vojta terápia a következő területekre gyakorolhat hatást:

Vázizomzat:

  • a gerincoszlop extensiója, csigolyánkénti rotációja és funkcionális mobilitása javul
  • a fej rotációja könnyebbé válik
  • az ízületek, főleg a váll és csípőízület centrál, a helytelen pozíciók csökkennek
  • a felső és alsó végtagok jobban és pontosabban épülnek be a támasz és a fogás funkciójába

Az arc és a száj környéke:

  • a szopás, rágás és nyelés könnyebbé válik
  • a szemmozgások szabaddá (fejfordítás nélkül) és pontosabbá válik
  • a hangképzés javul, a beszéd erősödik
  • a beszéd könnyebb, az artikuláció tisztább lesz

Légzésfunkció:

  • a mellkas kitágul
  • a légzés amplitúdója megnő és egyenletessé válik

Vegetatív idegrendszer:

  • a bőr vérellátása megnő
  • az alvás-ébrenlét ritmusa kiegyensúlyozottá válik
  • a húgyhólyag és a bélrendszer irányítási funkciói aktiválódnak

Érzékelés:

  • az egyensúlyi reakciók javulnak
  • a térbeni érzékelés javul
  • a meleg-hideg, hegyes-tompa érzetek felerősödnek és pontosabbak lesznek
  • javul a saját test érzékelése
  • javul a stereognosia (a tárgyak, formák tapintás után történő felismerése)
  • a koncentrációképesség javul, flexibilissé válik és hosszabb időtartamú lesz

Pszichésen:

  • a páciens kiegyensúlyozottabbá, elégedettebbé és emocionálisan terhelhetőbbé válik

Sokoldalú beavatkozás

A Vojta terápia gyakorlatilag bármilyen mozgásszervi sérülés esetén, mint alap fizioterápiás módszer alkalmazható, például:

a/a csecsemő központi koordinálási zavara

b/agyi sérülések eredményeként fellépő mozgászavarok (CP)

c/az alsó és felső végtagok perifériás idegsérülése (felső-karfonati sérülések)

d/különböző izombetegségek

e/a gerincoszlop funkcionális korlátozásai (scoliosis)

f/a váll, kar, csípő, láb ortopédiai károsodásai, főleg gyerekkorban

g/a csípő fejlődési rendellenességei (luxációk)

h/a nyelés, légzés és rágás funkcionális zavarai

Ellenjavallott: akut, lázas, gyulladásos megbetegedések, különböző szív-és izombetegségek esetén, illetve terhesség alatt

Hogyan történik: csoportos munka

A Vojta terápia, hogy eredményes legyen, napi rendszerességgel (4 alkalom/nap) ajánlatos elvégezni. Egy alkalom 5 és 20 perc közötti időtartamra korlátozódik. A szülő vagy hozzátartozó fontos szerepet tölt be a fejlesztésben, napi rendszerességgel végzi a gyakorlatokat. Az alapbetegség mellett, a gyakorlatok intenzitása, gyakorisága és pontossága fontos szerepet tölt be a kezelés hatékonyságában és sikerében. Az orvos javaslatára a gyógytornász meghatározza az egyéni programot, és a pácienssel/szülővel együtt kitűzi a terápiás célokat. A terápia technikai elsajátítása a szülő/hozzátartozó által rögtön megkezdődik, hogy az otthoni kezeléseket is el tudják kezdeni és azok pozitív hatása mihamarabb lehetővé váljon. A terápia időtartama alatt, ami hetekre, hónapokra vagy évekre nyúlhat, a gyógytornász a szülők segítségére kell, hogy legyen. A programot, annak gyakoriságát, valamint a terápiás szüneteket a páciens fejlődéséhez kell igazítani.

Gyermek a Vojta terápiában

A reflexlokomóció hatékony, ám a csecsemőnek és a gyermeknek szokatlan és fárasztó. Az aktiválási terápiás állapot a csecsemőknél normális körülmények között sírásban nyilvánul meg. Ez a szülőkben irritációt válthat ki és azt a benyomást kelti, hogy a kezelés fájdalommal jár. A sírás ebben a korban a megfelelő válaszreakció, ami fontos a csecsemő számára, aki így reagál a nem mindennapos reflexlokomóció aktiválására. Általában egy rövid idő elteltével a sírás intenzitásában csökken, valamint szünetekben és rögtön a terápia után meg is szűnik. Nagyobb gyerekeknél, akik verbálisan ki tudják fejezni magukat, a sírás már nem tapasztalható.

A szülő, mint ko-terapeuta

Mint sok más fizioterápiás módszernek, a Vojta terápiának is elvárásai vannak a szülőkkel szemben. Nagyon fontos, hogy a szülők bármilyen felmerülő nehézséget vagy kétséget a terápiával kapcsolatban a terapeutával vagy az orvossal átbeszéljék, megvitassák. Sokaknak segít, ha más szülőkkel beszélgethet, pl. önsegítő csoporton belül (www.vojta.com).

Előnyök: Meggyőző

A Vojta reflexlokomóció közel 50 évi használata bebizonyította a módszer hatékonyságát, főleg a csecsemők fejlődési és motorikus zavaraiban, valamint a gyerekeknél és felnőtteknél, mikor a betegség oka az agy és/vagy a helyváltoztató képesség rendellenessége.

A Vojta terápia előnyei és sajátosságai:

Hatása széleskörű – a terápia az adott idegrendszeri pályákon keresztül a test különböző szintjein hat, a vázizomzattól a belső szerveken keresztül, az idegrendszer legegyszerűbb irányításától egészen az agy legbonyolultabb funkcióiig.

A Vojta-terápia a „természetes mozgást” használja – a mindennapos mozgásgyakorlatok helyett a természetes, veleszületett mozgást aktiválja.

A Vojta terápia tudományosan kutatott és igazolt terápiaforma – a Vojta terápia csecsemőkortól egészen felnőttkorig, világszerte bebizonyította hatékonyságát. A Vojta által megfigyelt reflexmozgások, azoknak hatásai és terápiás sikerei tudományosan többször is kutatva és bizonyítva voltak, még akkor is, ha nem létezik rá nyilvánvaló tanulmány.

A Vojta terápia ideális a gyerekeknek – a Vojta terápia elvégzése után nem szükséges a szülő korrektív beavatkozása és állandó megfigyelése, a gyermek ily módon, szabadon és spontán mozoghat.

A Vojta terápia a többi terápia alapja – a testtartás és mozgás koordinálásának aktiválása a Vojta terápia során, az egyik legfontosabb feltétele bármiféle spontán kommunikációnak. A koncentrációképesség, ami más terápia feltétele, a Vojta terápián keresztül elérhetővé válik, így alapja lehet más terápia sikerének, pl.logopédia, ergoterápia, stb.

A Vojta terápia hatása állandó – a motrikus szint, a mozgásfunkció és a testtartás javulása a központi idegrendszerben a koordináció zavarától függően, egész nap rendelkezésre állhat a terápián keresztül. Ez a változás, mint eredmény, a gyermek önállóságához vezet.

A Vojta terápia akkreditált – a terapeuták, miután sikeresen befejezték tanulmányaikat, a Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) által elismert diplomát kapnak. A gyerekek az orvos javaslatára kerülnek be a terápiára.

A Vojta terápia gazdaságos – a szülők elsajátítják a gyakorlatokat a terapeuta irányítása és felügyelete alatt, majd a terápiát otthon is, napi rendszerességgel elvégzik, így az gazdaságossá válik.

Nagyobb érzelmi biztonság

A Vojta terápia segítségével pozitív változást érünk el a fogás koordinálásában, a vertikalizációban, a járásban és a beszédben. Ezáltal a gyerek képessé válik kívánságait kinyilvánítani, szükségleteit jobban kielégíteni. Így a páciensek kevésbé lesznek frusztráltak, magabiztosabbá és elégedettebbé válnak. Nagyobb gyerekek kezelése után gyakran mondják, hogy a mozgások „könnyebbek”. A pozitív élmények a kommunikáció javulásához vezetnek. A szülők testi közelsége, a biztonságérzet, amit a gyermekük felé továbbítanak a Vojta terápia során, megerősítik a gyermek-szülő kapcsolatot és hozzásegítik a gyermeket új tapasztalatok megszerzéséhez.

Forrás és szerzők:

Dr.Friedemann Schulze – gyermekorvos, neurológus és pszichiáter, Erfurt / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) elnöke

Wolfram Müller – fizioterapeuta, Vojta-oktatóterapeuta, Siegen / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) alelnöke

error: Védett tartalom!