Dévény Speciális manuális technika- Gimnasztika Módszer

DÉVÉNY-módszer

Ez egy olyan mozgás rehabilitációs módszer, amelyet Dévény Anna gyógytornász–ritmikus sportgimnasztika szakedző dolgozott ki. Pontos neve Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztika Módszer (DSGM).
Abból az alapelvből indul ki, hogy a mozgás megvalósítása szempontjából a mozgást irányító idegrendszer és az azt végrehajtó izomrendszer egyforma jelentőséggel bír. Minden mozgássérülés mechanikus mozgásakadályok képződésével jár. A speciális manuális technika ezek leküzdésére szolgál különböző speciális fogásokon keresztül. Lényege az izmok élettani helyzetének visszaállítása, a rendellenes módon rögzült izom-ín kötőszövet-apparátus és az izompályák fellazítása útján. Az így előkészített izomrendszer alkalmassá válik a pontosabb aktív munkára, amelyet a DSGM-ben az „alkalmazott művészi torna” képvisel. A mozgásterápia során az egészséges és a sérült gyerekeket ugyanazon az „úton” kell végigvezetni; a károsodás típusa és mértéke csak a haladás tempóját és az elérhető eredményt határozza meg. A korrekció menete a mozgások elemekre bontása, az elemek külön-külön korrigálása, majd visszaépítése a komplex működésbe.

A DSGM főbb alkalmazási területei:

  • mozgásfejlődésben megkésett gyermekek (sokszor az ok ismerete nélkül!)
  • magzati életben felvett tartási rendellenességek, melyek a születést követően is fennállnak
  • gyermekkori agyi eredetű mozgászavarok összefoglaló néven: infantilis cerebral paresis, ICP
  • ortopédiai problémák (pl.:pes adductus, dongaláb, gerincferdülés, csípőficam)
  • reumatológiai megbetegedések
  • mozgásszervek baleseti sérüléseinek utókezelése

A Dévény módszer speciális fogások rendszerével dolgozik, mely az izomzatra és az idegrendszeri szabályozásra egyformán hatással van. A kezelés célja, az idegrendszer direkt stimulálása, a kontraktúra oldás, az izomhelyzet normalizálás.

1.   Kontraktúraoldás

Ez az izom-ín- és kötőszövet rendszer minél természetesebb állapotának elérését és ezzel működőképességének helyreállítását jelenti.Az izmokat – beleértve az inas eredés –tapadást is – vékony hártya (fascia) veszi körül. Ez a kötőszövetes lemez a zsugorodás (kontraktúra) fő „felelőse”, mivel sérülés, vagy inaktivitás esetén, azonnal bezsugorodik és csak kisebb térfogaton engedi az izomrostokat mozogni, mint ahogy azok normál állapotban működnének. Ezt a mechanikai akadályt csak mechanikai úton lehet elhárítani – kézzel végzett, a fascia feloldására irányuló – speciális technikával lehet.

2. Izomhelyzet normalizálás

Kóros helyzeten rögzült, de  épen működő izmokkal is csak kóros mozgás illetve mozgásirány jöhet létre, mivel az izom lefutása meghatározza a mozgás irányát az erővektorok által. A kezelés feladata a kóros izomhelyzetek megszüntetése és lehetőség szerint az izomhelyzet normalizálás.

3. Direkt idegrendszeri stimuláció

A DGSM az inakat az izom-ínapparátuson belül önálló rendszernek tekinti. Az ín nemcsak az izmok eredés-tapadására szolgál, hanem az idegrendszer perifériás részét is képezi, miután bene helyezkednek el az idegrendszeri végkészülékek. A végkészülékek által felvett ingerek a gerincvelőn keresztül eljutnak az agy különbözőrészére. A direkt ingerlés beindítja az agyat, az agy pedig – visszacsatolás révén – az izmok működését.A Dévény módszerrel leggyakrabban a szülési oxigénhiány miatt kialakult központi idegrendszeri eredetű mozgásfejlődési zavarok gyógyíthatók. Kialakulásakor az oxigénhiány sokszor egyáltalán nem diagnosztizálható és így nehezen nyomon visszakövethető a tüneteket kiváltó ok. Ezért nagyon fontos már a korai időszakban csak apró, akár jelentéktelennek tűnő tünetek felismerése, mert a növekedés folyamán ezek komoly mozgásfejlődési zavarokhoz vezethetnek. A Dévény terápia gyakorlatban való kivitelezése  kihívás a DSGM terapeuta számára is, hiszen meg kel nyernie a szülők és a gyermek bizalmát (játék, ének,stb.) ugyanakkor a kezelést is hatékonyan kell végezze.

A „gyanús” tünetek, odafigyeléssel könnyen észrevehetők:
A koraszülöttek, illetve az elhúzódó vagy komplikált szülésen átesettek már az előzmények miatt ún. rizikó babáknak tekinthetők, akiknek a kezelését érdemes már a tünetek kialakulása előtt megkezdeni, mivel a kezeléssel ártani nem lehet, viszont a korai kezeléssel jobb és gyorsabb eredmény érhető el, illetve meggátolható a mozgásproblémák kialakulása. Figyelem felhívó jel lehet még a 9,10/10-nél alacsonyabb Apgar érték, mely a baba születéskori általános állapotát határozza meg a 0., 5. és 10. percben.


Értékelt jellemzők                              0 pont                              1 pont                              2 pont

szívfrekvencia                                        0                                  100 alatt                           100 felett

légzésszám                                        nincs                   kapkodó vagy felületes              élénk és sír

bőrszín                                     sápadt vagy lilás          sápadt vagy lilás végtagok          rózsaszín

      izomtónus                                        atoniás                             hypotoniás                       élénk mozgás

reflexingerlékenység                       nem reagál                          fintorgás                             védekezés


Egyéb figyelemfelkeltő tünetek:

  • „lassú” mozgásfejlődés
  • „puha” izomtapintat, gyenge izomzat, hypotonia, rongybaba tartás
  • korai, intenzív nyálzás (fogzással nem összefüggő)
  • szopási nehézségek
  • aszimmetrikus fejtartás vagy végtagtartás
  • aszimmetrikus testtartás („C”)
  • feszes, merev izomzat pl.: nehézkes pelenkázás vagy fürdetés
  • gyakori fej-hátrafeszítés, törzs-homorítás
  • eltérő aktivitású végtaghasználat, pl.: egy vagy több végtagot kevésbé használja
  • aszimmetrikus mozgásformák
  • nem szokványos mozgásformák megjelenése
  • hason fekvő helyzet elleni „határozott tiltakozás”
  • veleszületett, csontos eltérés nélküli dongaláb
  • tartási rendellenesség

Szakszerű, de közérthető tájékoztatás a csecsemők mozgásfejlődéséről

A Dévény tájékoztató füzet rövid magyarázatokkal és ábrákkal mutatja be, hogy mely életkorban milyen mozgásformák tekinthetők megfelelőnek és melyek lehetnek azok a gyanújelek, amelyek észlelésekor érdemes szakember véleményét kérni.
A füzet ide kattintva letölthető: Dévény_tájékoztató_füzet_2013

 

 

error: Védett tartalom!